Az alábbi összefoglaló eredeti változata Matti Pitkänen, finn elméleti fizikus 2006-ban megjelent, azonos című könyvében található.
A Topologikus Geometrodinamika az általános relativitáselmélet módosítása, melyet a relativitáselméletben szereplő tehetetlenségi és gravitációs energia fogalmának alapvető problémái ihlettek. A Topologikus Geometrodinamika a szuperhúr-modellek általánosításának is tekinthető. A fizikai téridők egy bizonyos nyolcdimenziós tér négydimenziós felszíneiként jelennek meg. Ezt a nyolcdimenziós teret a sztenderd-modell szimmetriái fixálják, ami a klasszikus mezők geometrizálását és az elemi részecskék kvantumszámait eredményezi. A többrétegű téridő fogalmának bevezetése lehetővé teszi az érzékelhető világ objektumainak makroszkopikus téridő-topológiaként való újraértelmezését. A szám fogalmának általánosítása (valós számok és p-adikus számmezők összeolvadása) a téridő egy további általánosításhoz vezet, lehetővé téve a gondolkodás és akaratlagosság téridő-korrelátumainak azonosítását. A kvantummérési elméletnek a tudat kvantumelméletévé való kiterjesztése is az elmélet szerves részévé válik. Egy igencsak nem-triviális jóslat, hogy a sztenderd-modell fizikájának fraktális hierarchiába rendeződött másolatai léteznek. A sötét anyagot makroszkopikus kvantumfázisoknak tekinthetjük, melyeket a dinamikus és kvantált Planck-állandó jellemez. A könyv részletes áttekintést és elemzést nyújt a Topologikus Geometrodinamikáról mint matematikai és fizikai elméletről.
A Topologikus Geometrodinamika az általános relativitáselmélet módosítása, melyet a relativitáselméletben szereplő tehetetlenségi és gravitációs energia fogalmának alapvető problémái ihlettek. A Topologikus Geometrodinamika a szuperhúr-modellek általánosításának is tekinthető. A fizikai téridők egy bizonyos nyolcdimenziós tér négydimenziós felszíneiként jelennek meg. Ezt a nyolcdimenziós teret a sztenderd-modell szimmetriái fixálják, ami a klasszikus mezők geometrizálását és az elemi részecskék kvantumszámait eredményezi. A többrétegű téridő fogalmának bevezetése lehetővé teszi az érzékelhető világ objektumainak makroszkopikus téridő-topológiaként való újraértelmezését. A szám fogalmának általánosítása (valós számok és p-adikus számmezők összeolvadása) a téridő egy további általánosításhoz vezet, lehetővé téve a gondolkodás és akaratlagosság téridő-korrelátumainak azonosítását. A kvantummérési elméletnek a tudat kvantumelméletévé való kiterjesztése is az elmélet szerves részévé válik. Egy igencsak nem-triviális jóslat, hogy a sztenderd-modell fizikájának fraktális hierarchiába rendeződött másolatai léteznek. A sötét anyagot makroszkopikus kvantumfázisoknak tekinthetjük, melyeket a dinamikus és kvantált Planck-állandó jellemez. A könyv részletes áttekintést és elemzést nyújt a Topologikus Geometrodinamikáról mint matematikai és fizikai elméletről.
