2011. szeptember 1., csütörtök

A síkföldiek mi vagyunk



Én is úgy gondolom, hogy katasztrófa közeleg, de mégsem vagyok borúlátó, mert biztos vagyok benne, hogy ezek a totális összeomlások, katasztrófák, melyek szerintem hamarosan bekopogtatnak, mind egy nagyobb kép részei. De ennek a miértjei annyira "elborultak", hogy egyszerűen nem lehet róla beszélni, mert csak őrültnek néznének. Erről a témáról ezeroldalas könyvet kellene írni, de erre se idő nincs már, se türelem a részemről. Nem ígérek így mást, mint egy vázlatos és talán csapongó esszét arról, amit én is szeretnék a összeállítani magamban. Nagyon kezd összeállni a fejemben a dolog, ami azért is nagyon furcsa, mert ez a téma borzalmasan szerteágazó, mégis minden egyfelé mutat, továbbá teljesen külön területek fonódnak egymásba. Így lehet eljutni a biológiától a fizikához, onnan a tudathoz, onnan az örökkévaló szellemhez, a földi tapasztalatok értelméhez, a globális problémákhoz, a mögöttük levő politikához, a világméretű Új Világrend összeesküvéshez, és mindez újból visszavisz az örök lélek fejlődéséhez. Ami viszont még fontosabb, hogy ez az út megfordítható, és visszafelé mindig ellenőrizhető, hogy mi mire támaszkodik. 


Most mindenekelőtt az a bizonyos láthatatlan világ érdekel, aminek a létezését minden kultúra ismerte; ez a kulcsa ugyanis mindennek. A tudat világa, szellemvilág, másvilág, stb, mind ugyanaz. A lényeg pedig a következő: halhatatlan lelkek vagyunk, akik szinte mindent elfelejtenek, mikor ideérkeznek, mert így lehetséges, hogy a legkönnyebben tanuljunk újra mindent, és tisztítsuk meg magunkat az alantasságoktól. Mielőtt az ember idejön, kiválasztja, hogy miket akar megtapasztalni, hogy még tovább fejlődhessen, majd minden elfelejt, kivéve a hajlandóságait, és leszületik.
Nos, mire is alapozható ez a nagy rakás sületlenség? Egyfelől arra, hogy a másvilág, ha nagyon gyengén is, de kölcsönhat a mienkkel, tehát megtapasztalható. Ezt onnan tudom, hogy én is megtapasztaltam, láttam a saját szememmel, és éreztem a saját kezemmel. Megtapasztalják ezt nagyon sokan mások is, csak nem foglalkoznak vele, mert nem tudnak mit kezdeni az információval, mivel semmihez sem kapcsolódik, ami a fejükben van. Megtapasztalta ezt épp ezért minden kor embere, és sokat is tudtak az odaátról, talán a legtöbbet a magyar ősvallás, a büün/yotengrit tudói. Ha ki akarnánk nyomozni, hogy mióta van tudomásuk az embereknek erről a láthatatlan világról, akkor nem lehetne elég messzire visszamenni, azt mondhatjuk, hogy ezt gyakorlatilag mindig tudták azok, akikben megvolt ez a tudati érettség. Tehát a tudat világát nem felfedezni kell, hanem fel kell nőni a megismeréséhez, és ez itt a nagy akadály, mert ezt mindenki csak saját maga a saját akaratából érheti el. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a tudat világát ne lehetne tudományosan felfedezni. Ez a probléma ugyanis, hogy a másvilág tudományos szigorúsággal bizonyítható, csak éppen teljességgel érthetetlen. Azt meg ugye jól tudjuk, akik már értjük az okos emberek lelkivilágát, hogy ami nem érthető, az nem is létezik; épp ezért az ún. racionális emberek is bigott hívők, akik a saját világképük kikezdhetetlenségében hisznek, márpedig azért, mert nem ismerik azt az ellentmondást, ami gyakorlatilag minden tudományos forradalom kitöréséhez vezetett, ez pedig az, hogy a logikus világnézeti fogalomrendszerek párhuzamosan helyezkednek el egymáshoz képest, és aligha van köztük logikus átmenet, mindenesetre semmiképp sem levezethetők egymásból, mert alapvetően mások. Az, hogy mi logikus, az az ember tudatossági szintjétől függ, magyarán szinte bármi tűnhet logikusnak, ami valójában nem igaz, és bármi tűnhet marhaságnak, ami amúgy meg igaz; bizonyos szinten tehát a racionalitás a tökéletes csapda, mert nem enged kilépni az adott szintről. A szintek közt csak ugrándozva lehet közlekedni, és ehhez kell az ún. misztikus érzés létjogosultságának elismerése, amit ugye a bigott racionálisok nem engednek meg, mert hívő módjára szívből gyűlölik és alantasnak tartják. De majd úgyis rájönnek egyszer, hogy milyen ostobák voltak, ha előbb nem, hát akkor, amikor rájönnek, hogy meghaltak, de mégsem haltak meg. Megnézném az arcukat akkor. Van igazság, még ha nem is ezen a világon!
Tehát aki a szintek közt tud közlekedni, az az igazi racionális ember, mert volt annyira ésszerű, hogy rájött, hogy az ésszerűnek tartott világképének rossznak kell lennie, mert nem egyezik a valósággal; nincs más eshetőség, bármilyen fájdalmas is ez. Az igazi racionális a tapasztalatának hisz, és nem annak a maszlagnak, ami a fejében van; ha megnyilvánul neki egy másfajta valóság, mint amire számít, akkor ebből arra következtet, hogy az létezik; végtelenül egyszerű ez.
Visszatérve, ez tehát a bigott ráció csapdája, ezért nem igaz, hogy a tudomány (mely többnyire tökfejű, ultrakonzervatív tudósokból áll) már mindenről beszámolt, amiről tudnunk érdemes, tehát amiről nem tudunk sokat, arról nem is érdemes tudni. Megmondta Archibald Wheeler is, hogy az a felfedezés, amit még nem értünk, nem létezik számunkra. Fejlődni kell, pontosan a racionális gondolkodás szintezettsége miatt, a tudatosságot kell növelni.
Hogy befejezzem ezt a spirituális szálat, azt lehet mondani, hogy a születés-halál körforgásának miértjét hajszálpontosan fel lehet térképezni olyan forrásokon keresztül, melyekről egyfelől meggyőződtem, hogy valóságosak, másfelől pedig visszavezethetők kulturális hagyatékokra, tudományos kísérletezésekre, fizikai és biológiai megértésbeli szükségszerűségekre. A rendelkezésre álló anyagokra, ki merem mondani, hogy egyetemi tanszéket lehetne alapítani, ahol lehetne bölcsészeti és kísérletes oktatás és kutatás is!
A források pedig ezt tanítják: alapvetően két világban létezünk, egy anyagiban és egy szellemiben, egyetlen feladatunk pedig a fejlődés, nemesedés tapasztalás által. Ezért vagyunk itt, hogy tisztuljunk, ugyanis itt sokkal könnyebb, hiszen itt minden el van rontva, mindenben lehet csalódni: ez a nemesedés katalizátora, ezért kell elvállalnunk néhány évtizedre ezt a földi börtönt, mert van, amit még meg kell tanulnunk ezen a szinten, amit ez a földi sík adhat, és ez pedig a feltétel nélküli szeretet. Hogy ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánnál, fel kell ismerni az eggyé tartozásunkat, ez az "arany törvény", ezt tanította Jézus, és minden vallás. Ez a maja In Lak'ech, ami azt jelenti, hogy te egy másik én vagy. És ez az a gyerek, amit kiönt a fürdővízzel az a sok ostoba ateista és miniatűr Richard Dawkins, aki azon vitatkozik, hogy létezhetett-e beszélő kígyó az édenkertben. Nem az a lényeg.
Az arany törvényt kell megtanulni ebben a földi mocsokban, és mindenki annyiszor jön vissza, ameddig ezt meg nem tanulta. A másvilágon nincsenek meg ezek a katalizátorok, mert az felfoghatatlanul gyönyörű és szabad. Az a világ is ugyanilyen szilárd, mint ez, de nagyon más, mindent a gondolatok és szándékok irányítanak, még a mozgást is. A világ bármely pontjára el lehet menni pillanatszerűen, és a megidézett szellemek, akik már érzik a fókuszált gondolatokat, oda mennek, ahova hívják őket, bárhol is legyen az a hely. William Tiller, a szándék fizikai valóságra gyakorolt hatását kísérletesen kutató fizikaprofesszor azt mondta, hogy a tudat, szándék távolság- és időfüggetlen. Épp ezt tanítják a szellemek is médiumokon keresztül, amit szintén csak kénytelen egy becsületes ember megbízhatónak elfogadni bizonyos határokon belül, mert bizonyíthatóan egy másik személyiség szólal meg ilyenkor a médium szájából. Ők pedig azt mondják, hogy odaát nem kell dolgozni, nincs pénz, nincs politika, nem kell enni, aludni, hazudni, félni, közlekedni, nem kell félni betegségektől, balesetektől, haláltól, mert ezek ott lehetetlenek. Képzeljük csak el, milyen világot kapnánk, ha ezt mind kivesszük a számításból. Ezek mind csak nemesítő szándékú földi megpróbáltatások. De a tudat örök, ezért mégsem veszítünk semmit azzal, hogy most ebben az életben itt töltünk 70-80 évet, hiszen a végtelenség fényében nincs értelme arányokról beszélni, ugyanis végtelennel nem lehet osztani. 70 osztva végtelennel értelmetlen. 

Én a jelenlegi összeomláshoz közeli katasztrofális pénzügyi, gazdasági, környezeti, társadalmi, tudományos, világnézeti, morális, politikai, geopolitikai helyzetet is ilyen katalizátoroknak tartom. Mindegyik összeomlásra van ítélve egytől-egyig. Ez a második szál, de 3 lesz, és a harmadik szorosan kapcsolódik majd az elsőhöz.
Ebben a vonalban pedig, ahol döntő többségben csak olyan dolgok vannak, melyek kézzelfoghatóak, és sokkal könnyebben bizonyítható a valóságosságuk, az összeesküvések a legmarkánsabb elemek. Mindenki arra gondol, hogy ezek a katasztrofális helyzetek mulasztások, hibák, vagy egyszerűen csak a természetes fejlődés következményei, melyeket jobb lett volna elkerülni, vagy ki kellene találni helyettük tökéletes modelleket. Az ilyen okú kisiklás szerintem a tudományra mindenképp igaz lehet, sőt többnyire igaz is, de a politikára, pénzügyekre semmiképp sem. Ott a konspiratív történetírást, politikai elemzést lehetne behozni, mint tudományos alternatívát, sőt paradigmaváltást, hiszen ezeket a tényezőket a hagyományos történetírás és -kutatás nem veszi figyelembe. Ha összecsapna a két szemlélet, akkor a hagyományos rövid úton elvérezne, mivel nem foglalkozik a pénzmozgások okaival, és a mögöttük levő szándékokkal, így ezekről csak zavartan hebegni tudna. Tehát ha a konspiratív történelemszemlélet tudományos szempontból helyes, márpedig az, akkor ennek is el kell fogadnunk az igazságát, bárhova vezet is; mégpedig a Világkormány felállításához és egy földméretű high-tech fasizmus megteremtésének vágyához vezet. De hogy erről mind meggyőződhessünk, fel kell tenni egy másik szemüveget, és úgy nézni a dolgokat. Ilyenkor egészen másfajta kérdéseket fogunk feltenni, és megkapjuk rájuk rögtön az egyértelmű válaszokat is. Sokszor úgy tűnik nekem, hogy ez az egész összeesküvő rendszer úgy van felépítve, hogy a legkisebb részletekbe menően és bőségesen bizonyítsa saját létezését és mibenlétét azoknak, akik már megtalálták ezt a bizonyos szemüveget, és nem gondolták úgy, hogy az nem méltó arra, hogy rátegyék arra az okos buksi fejükre. 
A politikai vonalba nem akarok belemenni, éppen csak említés szinten, mert erről amúgy is rengeteg szó esik máskor ás máshol, de ezt a vonalat is szét lehet szedni milliónyi szálra. Csak nézzünk meg egy pár ilyen kérdést, amire rögtön adódik a válasz is, mégpedig azért, mert ezekre sosem érkezik válasz. Nincs rájuk hivatalos, épkézláb válasz, mert az igazi válasz a konspiráció. Miért használjuk nap mint nap annak a Magyar Nemzeti Banknak a pénzét, ami se nem magyar, se nem nemzeti, de gyakorlatilag nem is bank? Miért nyomorog az országban rengeteg ember, amikor tele van az ország pénzzel? Miért nem hajlandó kikölcsönözni azt a 8000 milliárd forintot ez a bank, amivel rendelkezik? Hiszen ez lenne a dolga, és nem az, hogy külföldre pumpálja a rá kapott kamatokat. Miért az ma a miniszterelnök, aki szintén megszavazta azt a törvényt, ami kivette az állam kezéből a pénznyomtatás jogát, és szó szerint gyarmati sorba süllyesztette az országot? Miért van az, hogy Magyarország 30 millió embert tudna etetni, de még mi is a külföldi szart kanalazzuk be az okos fejünkbe? Kik verték így szét a gazdaságot és miért? Hova tűnt a nemzeti vagyon 90%-a? Miért nem lehet beszélni az államadósságról? 
Miért nem bizonyította be az amerikai elnök sohasem, hogy amerikai állampolgár, és nem egy brit, kenyai, de valószínűség szerint indonéz állampolgárságú muszlim? Miért záratta el az összes hivatalos iratát? Miért nem vonatkozik rá - az előbbiek tanúsága szerint- a Patriot Act, amit 2001 szept. 11-e után nyomtak le az amerikaiak torkán, és korlátozták ezzel nagyban alkotmányos jogaikat? Miért nem vizsgálták soha újra, hogy mi történt, szept. 11-én? Hogyan omolhattak le az ikertornyok úgy, hogy az látszólag sérti az energiamegmaradás törvényét? Miért nem mondták a médiában soha, hogy nem is 2 torony dőlt le aznap, hanem 3? Miért élünk mit sem sejtően olyan körülmények közt, hogy a nagyhatalmak úgy csoportosítják erőiket, hogy egy III. világháború már holnap reggel kirobbantható legyen? 
Röviden azt mondanám minderre, hogy vagy egy titkos, profin megszervezett rejtett világerő, mely főként a pénzrendszerre támaszkodva ki akar építeni egy földméretű birodalmat, melyet a kontrollja alatt kíván tartani, lehetőleg sokáig. Erről beszélt burkoltan az idősebb Bush is, mellesleg 1991. szept. 11-én; ezekben a körökben fontos szerep jut a szimbolikus számoknak. Valamint Kennedy is erről beszélt, amiért később fejbe is lőtték, olyan körülmények közt, ami szinte rituális emberáldozattá teszi a történteket, éppúgy mint ahogy szept. 11-e is az volt valójában. Kennedy-t november (11) 22-én ölték meg, ami szintén szimbolikus, mint ahogy a legutóbbi Breivik-merénylet is (7/22), és a fukushimai földrengés is, ami földrengésgéppel könnyen kirobbantható, a maga március (3) 11-ével. Minden felfordulást okozó esemény mögött ezeket a számokat kell figyelni, mert valószínűleg benne lesznek: 3, 7, 9, 11, 13, 22, (33). Éppúgy benne vannak ezek a londoni terrortámadásban (7/7), mint a madridiban (3/11). Szept. 11-ét bevallottan is egy XXI. Századi, Pearl Harborhoz hasonló katalizáló eseménynek szánták, Pearl Harbor pedig dec. (1+2=3, rendkívül bonyolult egyenlet!), 7-én történt. Ez váltotta ki azt, hogy Amerika belépett a második világháborúba. Az elsőbe való belépését a Lusitania elsüllyesztésére fogták, ami szintén 7-én történt, bár májusban. Valószínűleg nem akartak ezért még 2 hónapot várni. Az afganisztáni háború is 7-én indult, bár októberben. Viszont az iraki és líbiai háború egyformán március (3) 19-én, 2003-ban illetve 2011-ben. Március 19. a háború egyik istennőjének ünnepe. Ezek a háborúk mind Washingtonból indultak, azt a várost pedig eleve úgy tervezték meg a szabadkőművesek, mint egy egyiptomi nekropoliszt, vagyis a halottak városát. Ennek a világerőnek a gerincét ugyanis a szabadkőművesek adják, mely szervezet is külön megérne egy elemzést, mert az maga a megtévesztés és hazugság csúcsra fejlesztése. Azok a bankárok is a tagjai ennek a szervezetnek, akik legálisan hamisítják a pénzt, melyet kamatra kikölcsönöznek a kormányoknak, holott a kormányok ezt maguk is megtehetnék, hiszen ez az állam monetáris felségjoga. Hogy miért nem teszik meg mégis, arra talán azt lehetne mondani, amire a dinasztiaalapító Rothschild is rájött, miszerint ha az ember úgy viselkedik, mintha nagy hatalma lenne, akkor azt a hatalmat az emberek önként átadják neki. Meg kell győzni a politikusokat, hogy a bankár jobban ért a pénzhez, mint ők, és akkor a bankár kezébe adják a pénzügyeket, beleértve a pénzkibocsátást is, amivel viszont a szuverenitásukat is eladták. A bankár lett az úr, hiszen függetlenként azt csinál, amit akar. Annak ad pénzt, akinek akar, és annyit, amennyit gondol. Mondani sem kell, hogy annak a politikusnak, aki vissza akarná venni az állam kezébe a pénzkibocsátást, nem nagyon fog pénzt adni a bankár, így a tisztességes politikus keze is meg van kötve. Ezért van az, hogy a politika, mégpedig a világszintű politikai játszmák váltak a pénzemberek végső játszóterévé. Soha nem nézik jó szemmel, ha valaki függetlenedni próbál a pénzügyi csalásaiktól. Nem sok ilyen rebellis van, de azért akadnak, Omar Torrijost és Jaime Roldóst például bevallottan is ezért ölték meg az amerikaiak, ráadásul ugyanúgy. Ezért mentek Irakba is másodjára, mert más módszerekkel nem tudták kicsinálni Husseint. Benazir Bhutto és Lech Kaczynski és egyértelműen útban volt nekik, Kaczynski légibalesetét akár az európai szept. 11-nek is lehetne nevezni, annyi a gyanús körülmény körülötte. Tudtommal a roncsok még mindig a szabad ég alatt áznak Oroszországban. A legújabb ügyeletes rosszfiúk pedig Chávez és Kadhafi. Kadhafi is olyan független, erős országot alkotott, ahol viszonylag jól éltek az emberek, külföldi adósság nélkül. Na ez volt a főbenjáró vétke. Alig lehetett kellő számú lázadót felpiszkálnia a Nyugatnak Líbiában, mert nem akartak lázadni. Most gyakorlatilag a NATO, és annak legnehézsúlyúbb tagja, az USA együttműködik az al-Kaidával, ami ellen elvileg máshol meg harcol, és kikiáltotta patás ördögnek, de olyan szinten, hogy rájuk hivatkozva már az USA a saját polgárait gyanúsítja meg, hogy potenciális terroristák. Ekkora abszurditás még Orwellnek is becsületére vált volna, de mi mégsem veszünk észre ebből semmit, mert hát ha az RTL-klub azt mondja a Hírekben, hogy Kadhafi csúnya bácsi, akkor mi elkezdünk kánonban hujujujujujogatni. Tudják ezt jól ezek a globalisták, hiszen jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat. Tudják, hogy csak a kis titkokat kell eldugni, mert a nagyokat úgysem hinné el senki. Nem is hisszük el azt sem, hogy a terrorizmus csak egy csalás, ami arra való, hogy mesterségesen ellenségképet kreáljanak nekünk, pedig hát a hatalmasok mindig ezt teszik. Ezt tették a nácik is a zsidókkal, de pontosabban a zsidó globalisták a nácikon keresztül az egyszeri zsidók ellen, bár attól tartok most nem tudom kifejteni, hogy miért tartom a holokausztot a nemzetközi bankárzsidóság legnagyobb taktikai húzásának. Maradjunk csak annyinál, hogy mindenki tudja, hogy a nácik uszítása a zsidók ellen azért volt, mert ellenséget kellett találniuk, de mégsem hisznek a szemüknek, amikor ennek a témának egy másik variációja szúrja már ki a szemüket, magyarán a terrorveszély. Megmondta Henry Kissinger is, hogy ellenség kell. Ez volt '91-ben. Hát 20 év alatt keresztül is verték a világon, itt a terrorveszély, még Magyarországon is. És hogy mit értek el ezzel? Nemcsak egy dolgot, régóta mondom már, hogy a Sátán zseniális. Először is csináltak egy ellenségképet, akit lehet utálni, és háborúba lehet menni ellene. Másrészt felbőszítik a muszlimokat is, akik tudják, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy azt nekünk mondják, mert ők nem ugyanazokat a szarokat olvassák, nézik és hiszik el, mint mi. Joggal idegesek attól, hogy ezek az arrogáns, ostoba és dekadens nyugatiak, akik sokkal erősebbek is, mint ők, nekik akarnak esni olyan dolgokért, amiért a saját nyugati árnyékkormányaik felelősek, beleértve a Nyugat által finanszírozott muszlim terroristákat is. Harmadjára pedig, Amerika megteremtette a számukra tökéletes ellenséget, ugyanis a terrorizmus legyőzhetetlen, mivel rejtőzködik, bárki lehet potenciális terrorista, így a terror elleni harcot állandósítani kell. A háború béke, ismerős már? Orwellnél a különböző földrészek háborúznak egymással egyfolytában, de úgy látszik, a valóság ezúttal is túltett a fikción, hiszen a láthatatlan és rejtőzködő világerő kreált egy láthatatlan és rejtőzködő ellenséget, ami bárhol ott lehet, és bármikor felbukkanhat. Micsoda zseniális álca. A terrorveszély persze ennek értelmében már magában a megvalósult Új Világrendben lenne ideális kontrolláló eszköz, de ma is remekül beválik, pedig még nincs Új Világrend. Ma Amerikában erre hivatkozva szűkítik az emberek szabadságjogait, építik a börtöntáborokat, és hozzák azokat a törvényeket, melyek megteremtik a diktatúra bevezetésének feltételeit. Ez gyakorlatilag már meg is valósult, az amerikai elnök egy tollvonással diktátorrá válhat, ha valamilyen válsághelyzetre hivatkozva felfüggeszti az Alkotmányt és hadi törvénykezést vezet be. Sok alapvető fontosságú törvény már ma sem él, például a Habeas corpus és a Posse commitatus; ezek azt jelentik, hogy gyakorlatilag Amerikában megszűnt az ártatlanság vélelme, és az a tiltás, hogy amerikai csapatok nem vethetők be amerikai földön. Olyan bűnért is mehet ma már valaki börtönbe, amit még meg sem tett, csak talán megtehette volna. Tessék utánanézni, nem áll szándékomban hazudni, még ha néha tévedek is. Vannak repülőtereken ún. rosszindulat-detektorok is, hasonló okból. Amerikában megágyaztak tehát egy 1984-stílusú diktatúrának és a polgárháborúnak, katonai elnyomásnak, és gyakorlatilag a tömeges fizikai megsemmisítésnek is; Amerika tele van potenciális haláltáborokkal.
Hogy mindez valósággá váljon, ahhoz csak ez előbb említett válsághelyzet kell, ami lehet például terroristatámadás vagy gazdasági összeomlás. Mindkettő lehetséges bármelyik pillanatban, ugyanis gazdasági összeomlások tervszerűen történnek a bankárelit hatalmának köszönhetően. Azonban nem olyan hülyék ők, hogy ne tudnák, hogyha összeomlasztanak egy gazdaságot, amin élősködnek, akkor az ő játszmáiknak is vége. Inkább akkor kezdődik, mivel a válság nekik kedvez, hiszen ők a hitelezők, nekik tartozik szó szerint mindenki, hiszen az állam a népre hárítja a saját hülye döntései következményét, arra hivatkozva, hogy az állam belőlünk szerveződik és miattunk van. (Dehogy van!) A válság a legradikálisabb módja annak, hogy a fiktív pénzvagyont valós termelővagyonná alakítsák át úgy, hogy potom áron felvásárolnak mindent, amit a csődbement gazdaság kénytelen eladni. Ez az igazi hatalomszerzés, és ezt akarják globális méretekben megvalósítani, hogy létrehozzanak egy neofeudális új középkort, ahol egy 10%-ra lecsökkentett, ostobává tett és szelektált népességen akarnak uralkodni, mint high-tech földesurak, akik olyanok lennének technikailag a néphez képest, mint egy fejlettebb faj. Ezek a legmerészebb tervek, és ennek a közelebb hozásához kell, hogy Amerika nyissa a táncot a saját összeomlásával. Az előbbiek értelmében ez azt jelentené, hogy a náci Németország és a szovjet Oroszország után a következő ebben a sorban a totalitáriánus Egyesült Államok, vagy inkább Észak-Amerikai Unió lenne. 
Amerika tehát bukhat, és könnyűszerrel világháborút robbanthat ki. Már meg is vannak a katonai tömbök az USA-EU-Izrael és az arab világ-Irán-Kína-Oroszország személyében. Elő van készítve a totális katasztrófa. 
Amerika bukhat amiatt is, mert összeomlik a gazdasága, de más miatt is talán. Visszautalnék arra, hogy Obama muszlim, és valószínűleg nem amerikai. Az amerikai elnök nem amerikai, magyarán terrorista. Ennél kevesebbért is robbantottak már ki világháborút. És nem győzöm hangsúlyozni, hogy Obama, vagy inkább Barry Soetoro 3 év alatt meg sem próbálta cáfolni, hogy ezek a vádak ellene hamisak lennének, kivéve azt az egy esetet, amikor bin Laden erősen kérdéses megölése után, ami mellesleg május elsején, egy pogány boszorkányünnepen történt, és akkor alapították a szabadkőművesség csúcsát, az Illuminátus rendet, valamint ezért lett a szovjeteknél a munka ünnepe május 1; azoknál a szovjeteknél, akiknél szinte mindenki szabadkőműves zsidó volt, és ezért lett a szabadkőműves vörös szín, és az okkult szimbólum ötágú csillag a jelképük; szóval a bin Laden megölése utáni kritikus hangokat elnyomandó, kiadott a Fehér Ház egy olyan pdf-dokumentumot, amin Obama hawaii születési anyakönyvi kivonata van beszkennelve, ennek ellenére a pdf-et szét lehet bontani rétegekre, ahol látni lehet, hogy mit írtak bele a dokumentumba utólag. Arcátlan csalás az egész. Obama tehát hatalmas kérdőjel. Lehet, hogy egy ciklus után hazamegy, de még ekkor is elő lehet venni utólag, hogy törvénytelenül volt elnök, és kirobbantani a botrányt. Ha újra akarják választtatni, akkor az nem lehetséges máshogy, minthogy csinálnak egy új szept. 11-et. Ez ugyanis nagyon erősen hat a birkanyájként viselkedő népre, aki ilyenkor megijed, és támogatni kezdi az elnököt, bárki legyen is az. Ezt a statisztikák nagyon jól igazolják. Ez vezethez ahhoz, hogy válsághelyzetre hivatkozva nem is lesz választás 2012-ben, hanem Obama marad jogszerűen elnök, meghatározatlan ideig, és vagy leleplezik, mint muszlim betolakodót, és bevezetnek egy brutális diktatúrát és népirtást, vagy maga Obama lesz a diktátor, legalább egy ideig. A személyisége alapján, és a róla felépített imidzs alapján én ezt tartom a legvalószínűbbnek. Talán Obama viszi bele Amerikát egy világháborúba, talán Obama miatt megy Amerika a világháborúba, talán hamvába hal ez az egész mielőtt elindulhatna. Kiszámíthatatlan minden, valószínűleg még azoknak is, akiknek mindezt érdeke megvalósítani. Az ő lábuk alatt is csúszóssá vált a talaj, és félnek tőlünk, reméljük Obama hirtelen őszülése is ennek a jele. 
Ez volna a politikai-pénzügyi szál, aminek a célja a világméretű neofeudális új középkor létrehozása lenne, mint a birodalomépítések történetének betetőzése, egy végleges állapot létrehozása. Azonban a harmadik nagy szál az én elképzelésem szerint kivezethet ebből az útból amellett, hogy az Új Világrend összeesküvést beilleszti egy sokkal nagyobb keretbe, mint epizódot; ez a keret pedig szorosabban kapcsolódik az első szálhoz, de azt is kiegészíti, és tágabb keretbe foglalja, valamint magába olvasztja azt is, hogy égető szükség van egy újfajta tudomány, elsősorban egy új fizika, tudati fizika kidolgozására. Megérzésem szerint ez az elmélet már erőteljesen meg is van alapozva. Szóval bonyolult a dolog, de így annál izgalmasabb is. 

Ez a harmadik szál pedig véleményem szerint arra lenne tudományosan alapozható, hogy a térnek, téridőnek van egy meglehetősen bonyolult, de még fel nem fedezett finomszerkezete. Ennek a finomszerkezetnek az egyik része ez a bizonyos láthatatlan világ, ami teljesen máshogy működik, mint a mienk. Az odaátról érkező információk alapján is arról lehet szó, hogy azért nem képesek ezek a fejlettebb világok erősen kölcsönhatni a mienkkel, mert magasabb rezgésszámmal rezegnek azok a létsíkok. Nekem erről az az elképzelésem, hogy valószínűleg igaz a dolog, de kicsit átfogalmazva nekem érthetőbb; én rezgésszám helyett magasabb Planck-állandójú világokról beszélnék, mégpedig azért, mert ez talán tudományosan könnyebben megérthető, ha igaznak bizonyul Matti Pitkänen egyszemélyes egyesített elmélete, a topologikus geometrodinamika (TGD). Komoly esély van tehát ennek az érthetetlen láthatatlan világnak a tudományos felderítésére.
A TGD-ben a Planck-állandó kvantálásával, és a Planck-állandók spektrumának létrehozásával létrejönnek olyan sötétanyag-világok, amik mind közönséges anyagból vannak, csak a Planck-állandóik különbözősége miatt úgymond fentről lefelé láthatatlanok egymásnak. Ez azt jelentené, hogy az univerzum 96%-át kitevő sötét anyag/energia valójában klasszikus világok egymásra rendezett szféráit jelenti, így hirtelen az üresnek tűnő univerzum megtelik élettel, ráadásul sokkal fejlettebb élettel, mint amit mi képviselünk.
Ezekről a bizonyos különböző rezgésszámú világokról beszélnek a halál utáni élet kapcsán is, és a látható univerzum kapcsán is. Hogyan bogozható ki ez az egész?
Valószínűleg úgy, hogy egy éles vonallal ketté kell választanunk a mi látható világunkat, és azt a láthatatlant, ahova földi pályafutásunk után kerülünk. A mienket ugyanis az anyag uralja, az anyag tohonyasága, alantassága, visszahúzó ereje. Joggal nevezhető a földi élet börtönnek, aminek viszont nagyon kifejezett célja van. Ezzel szemben a másvilágot, amit őseink ezért is neveztek másnak, egyértelműen a szellem uralja. Minden gyönyörű, semmi sem romlik el, a gondolat erejével lehet közlekedni, látni mások gondolatait és szándékait, akár a földre visszatérve is. Sokan csinálják ezt, tudatosan, vagy egyszerű butaságból, esetleg aljasságból. Halála után ugyanis minden ember marad olyan, amilyen volt, csak földi börtönéből szabadul ki. Az ilyen buta szellemek miatt, akik többnyire még haláluk után is hazajárnak, mert sokszor észre sem veszik, hogy meghaltak, lehet az, hogy minden kultúra ismerte a poltergeist jelenséget is. Ez ma is viszonylag könnyen megtapasztalható. Sok a buta ember, sok a hazajáró buta halott is.
A két világ közti eltérés tehát akkora, hogy képzeletben nyugodtan elválaszthatjuk őket egy függőleges vonallal, és azt mondhatjuk, hogy az előbbi különböző rezgésszámú rétegek mind a kettőben jelen vannak ugyanúgy. Az egyikben hetedik mennyországról beszélnek, majd aztán egyesülésről a Teremtővel, a másikban pedig oktávokról, aminek a végén következik a visszatérés a Teremtőhöz. Mind a kettőben szerepel a 8-as, tehát az oktáv, ami a TGD-ben is kulcsfontosságú, a p-adikusság használata miatt, ha nem csal a memóriám. Ebben ez oktávban, amelynek minden bizonnyal a 3. fő szintjén vagyunk most, 8 réteg van, mind anyagi, mind asztrál, az egyes rétegekben pedig egymásba ágyazva végtelen sok kisebb oktáv. Ez is nagyon erősen rezonál a TGD-vel. Az oktáv bezárulásával pedig újabb oktáv kezdődik, tehát a Teremtőhöz való visszatérést újabb teremtés követi.
Az anyagi és szellemi világ közti alapvető különbséget talán az adhatja, amit Matti valós- és p-adikus téridősíkoknak nevez. Anyagszerűek, és elmeszerűek, legalábbis az én olvasatomban.
Bár azon sem lepődnék meg, ha az elmeszerű téridőben is lenne sötét anyag, mert eddigi kutakodásaimból az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az ember tudata halálakor átkapcsolódik egy replikatestre, amit odaát használ, és éppolyan szilárd, mint amink most van. Talán ez lehet egy sötétanyag test, bár nem biztos.
Más forrásokban ezt az alapvető különbözőséget úgy jellemzik, hogy van egy téridő és egy időtér. Ez az időtér a láthatatlan másvilág. Ez azért is nagyon találó, mert ez egyik dolog, ami a másvilágon nagyon más, mint itt, az az idő. Vissza lehet nézni a múltba, és az ember egyik feladata is az odaát, hogy végignézi az életét, amit aztán ráér elemezgetni. A visszanézés viszont pillanatszerűen történik, és az ember mindent egyszerre lát. Látja minden cselekedetét, és minden hatást, amit ezekkel másokból kiváltott. Erre szolgál gyakorlatilag az odaát, hogy az ember kielemzi az élete során szerzett sebhelyeket és megpróbál tanulni belőlük, majd kiválaszt egy új megmérettetést, elrendezi előre szinte az egészet, majd a leszületésekor mindent elfelejt, és újra játszani kezd. Ez a fő feladat, de mire ez megvalósul, többnyire évszázadok, de legalább pár évtized eltelik, és addig az ember azt csinál, amit csak akar. Többnyire tanul, és szabadabban él, mint valaha. Nincs sietség.
Azonban újjászületni csak egyre későbbi korokban lehet, korábbiba már nem. Hiába nézheti meg az ember odaát a múlt eseményeit úgy, mintha részt venne bennük, a földre nem tud visszamenni előbb, csak úgy, ahogy a földön az idő folyik. Olyasmi magyarázata lehet ennek, hogy az időtérben ki lehet szakadni az idő folyásából, és meg lehet szemlélni a téridőt, magyarán az einsteini téridőt, mint négydimenziós entitást, amelyben semmi sem veszik el, csak a most pillanata sodródik előrefelé, és mi itt a földön csak ezt a mostot vagyunk képesek érzékelni.
Abban, hogy csak későbbi időpontba lehetséges leszületni, annak a bizonyítékát látom, hogy Mattinak igaza volt azzal, hogy kétféle idő létezik, a visszafordítható (visszanézhető) geometriai, és a visszafordíthatatlan szubjektív idő. Ezt a szubjektív időt, a földi sík sodródását az idővonal mentén, nem tudják megtréfálni odaátról sem.
No de hol is lehet ez az odaát? Gyakorlatilag itt van. Egy teret foglal el velünk, csak éppen nem érzékeljük.
Ennek értelmében már ez a tér is, amiben élünk, nyüzsög az élettől, leginkább halott emberektől, legyenek azok jók, átlagosak, emelkedettek vagy alantasak. Az ostobák hazajárnak, poltergeistot játszanak, az átlagosak figyelik a szeretteiket, vigyáznak rájuk, próbálnak jó gondolatokat plántálni az agyukba, éppúgy, mint ahogy a gonoszok plántálnak rosszakat, mert örülnek, ha bukni látnak minket, hiszen irigyek a jóra, és semminek nem tudnak örülni. Ez a gonoszság egyik sarkalatos pontja, az irigység, hogy nem tudnak megállni a jóság fényében. Ezért félnek a démonok a feszülettől, Bibliától, ezért kezdenek el vonaglani, és állat módjára üvölteni azok a megszállottak, akiket lespriccelnek szenteltvízzel, vagy megemlítik Jézus nevét. A megszállottakról is van némi személyes tapasztalatom, mint ahogy a poltergeistról is, mind a kettő meglehetősen, sőt azt is ki merem mondani, hogy kimondottan gyakori jelenség. Az emelkedett szellemek viszont elmennek innen, hisz tudják, hogy csak akkor kezdenek el igazán élni, ha már meghaltak. Elmennek tanulni és csak tanítani járnak vissza.
Viszont vannak olyanok is, akik nagyon hamar visszajönnek, néhány órával, nappal a haláluk után már választanak egy új testet; többnyire akkor, ha erőszakos halált haltak. Feltehetően ezek az emberek kétségbeesetten kapaszkodnak az életbe, és rögtön visszajönnek, pedig ez így értelmetlen, és még rossz is. Én ennek tudom be azt, hogy ilyenkor a felejtés nem mehet teljesen végbe, és magukkal hozzák az előző személyiségüket. Ilyen esetben történik például olyasmi, hogy egy ötéves kisfiú fogja magát, elindul otthonról egy néhány utcányira levő másik házhoz, amit még soha nem látott, de úgy megy oda, mintha már százszor megjárta volna az utat, benyit, közli a háziasszonnyal, hogy ő a felesége, ő pedig oda akar költözni, vitának helye nincs. Az ilyen kísérteties eseteknek se szeri se száma. Ilyenkor döbben rá az ember a felejtés szükségszerűségére, ugyanis úgy nem lehet élni, hogy az ember egyszerre több személy.
Néhány esetben, amikor a hirtelen halált halt ember gyorsan jön vissza, akkor magával hozza azoknak a sérüléseknek a nyomait is, amik végeztek vele, többnyire anyajegyek, vagy valamilyen bőrhiba formájában. Ez talán azért lehetséges, mert a test súlyos sérülésekor az a bizonyos csatolt replikatest is sérül, és ilyenkor nincs ideje kijavítódni, így olyan lesz, mint egy hibás öntőminta. A keleti energiagyógyászat is erre alapul, hogy az ember energiatestét gyógyítja, így az energiatest gyógyulását követheti a fizikai test gyógyulása. A következő kísérletem ez energiagyógyászat lesz, nem lepődnék meg, ha ez is működne.
Tehát abban biztosak lehetünk, hogy nem vagyunk egyedül, nemhogy az univerzumban, de még a saját szobánkban sem. Az asztrálsíkok rétegei itt vannak körülöttünk, egymásba hatolnak a mi terünkkel, és valószínűleg ugyanígy itt vannak velünk a sötét anyagi szférák is, amik sokkal fejlettebb civilizációknak adnak otthont. Azt hiszem, azt láthattuk, hogy az asztrálsíkok bizony néha átütnek a mi világunkba, mint a tinta egyik papírlapról a másikra. Van-e bizonyíték arra, hogy a sötét, anyagi téridősíkok is itt vannak valahol?
Van ám. Ezek azonban jóval ritkábbak, mert ők mind emelkedettebbek nálunk, így a kapcsolatfelvétel is nehezebb, mint a halott emberekkel, akik sokkal inkább olyanok, mint vagyunk, kiváltképp azért, mert gyakorlatilag mi vagyunk azok.
Ezek a felsőbb lények éppen ezért a legjobb médiumokon keresztül nyilvánulnak meg, és elmondanak olyan dolgokat, amitől begöndörödik az ember haja. Az egyik ilyen forrás, akire a legnagyobb részben fogok támaszkodni, elmondja, hogy ő a hatodik szintről (vagy ezután csak hatodik sűrűségből) való, és erre a szintre már az jellemző, hogy a saját, azonos céljukat felismert egyéni tudatok egymás felé orientálódnak, és alkotnak egy memóriakomplexet. Ő egy ilyen memóriakomplex, gyakorlatilag az egykori bolygólakókból szerveződött kollektív tudat, aki az ókorban beavatkozott a földi történelembe, és az egyiptomiak úgy ismerték, hogy Ré isten. Ő egy olyan memóriakomplex, amit a földön Akasa-krónikának, vagy akashic recordsnek szoktunk hívni; egy olyan könyvtár, ahol minden valaha történt esemény megkereshető, és újraélhető. Valahogy ebbe tudnak belenézni az asztrálsíkokon is, és egészen biztos vagyok benne, hogy ez a könyvtár tényleg létezik. Minden történelmi eseményt visszanézhetünk majd, hogy hogyan volt. Van igazság, ebben egész biztos vagyok.
Azonban ez az Akasha-krónika nem az univerzum szövete, vagy Isten elméje, stb, hanem a saját memóriakomplexünk. Ezzé fog válni egyszer az emberi tudatok halmaza, egy ilyen tudati szuperinternetté.
Ré azt mondja, hogy amióta beavatkoztak, nem nagyon mozdultak el a közelünkből, most például a Vénusz egyik magasabb sűrűségbeli síkján élnek. Tehát tényleg tele van az egész Naprendszer. Állítólag a Szaturnusz gyűrűinek magasságában van a Naprendszer nyolcadik sűrűségbeli Galaktikus Szövetsége.
Erre hagyok egy kis időt…
No de akkor miért nem nyilvánulnak meg nekünk? Miért nézik el azt, hogy itt irtjuk egymást, miközben azt képzeljük, hogy teljesen egyedül vagyunk, mint az univerzum legbonyolultabb és legdicsőbb kreatúrái.
Hát kérem szépen erre azt lehetne mondani, amit Ré isten is mond, hogy voltak ők itt nem is egyszer, de nem sokat tudtak velünk kezdeni. Ugyanis mindenkinek magának kell szellemileg felnőnie, hogy megérthesse és elbírhassa az igazságot. Egyszerűen a mai napig rossz a hozzáállásunk a dolgokhoz, de nézzük is meg közelebbről, hogy miért. Mit várnánk mi az ufóktól? Hogy megoldják a globális problémáinkat? Leállítsák a háborúkat, kijavítsák a hibás egyenleteinket, megtalálják a Higgs-bozont, befejezzék a húrelméletet, technikai újításokat adjanak, elvigyenek a bolygóikra, tanítsanak minket, meggyógyítsák a beteg társadalmainkat, elhozzanak egy aranykort, ahol mindenki boldog és gazdag? Ilyesmiket szeretnénk tőlük, de nem így működik ez, ebben pedig a kulcsszó a tudat, ami nekünk, modern nyugatiaknak ugyebár nem jelent semmit, csak az agy áramköreit és kémiáját. Ilyen ostoba, és mindennek ellenére arrogáns és pöffeszkedő fajjal pedig nem lehet sok mindent kezdeni a tudat univerzumában, amiben minden valószínűség szerint élünk.
De nézzük is meg, hogy miért nem jönnek ide az ufók bébiszittelni minket. Egyfelől azért, mert ugye azt mindnyájan tudjuk, hogy a hatalmi struktúra olyan a földön, hogy csak a mi érdekeinket szolgálja, és ha tudnának valamit az ufókról, akkor azt rögtön elmondanák. Roswellről is elmondtak mindent, azóta is az összes lezuhant hajót eldugták valamilyen hegy mélyére, földalatti bázisokat hoztak létre világszerte csak ezért, és a többi. A gabonakörökről is azt hisszük, hogy mind hamisítvány, ha eljön néhány ufó be a nagyvárosok fölé balettozni egyet fényes nappal, akkor inkább nem foglalkozunk vele, hogy mi volt az, vagy inkább elhisszük hogy ballonok voltak, vagy ha spirálokat rajzolnak az égre, akkor inkább azt hisszük, hogy meghibásodott rakéták. Nem is lennénk felkészülve a kapcsolatfelvételre. A másik dolog az, hogy a tér szerkezete miatt ezek a szférák csak alulról felfelé láthatatlanok, fentről lefelé nem, tehát az idegenek nemhogy mindent tudnak rólunk, te többet is, mint mi saját magunkról. Nem kell tehát idejönniük tanulmányozni minket, nem kell nekik a mi kis tudásunk, mert tudják, hogy az szinte mind rossz.
De a legfontosabb pont, amiért nem jönnek, az a következő. Azért nem jönnek, mert jobban értik létezésünk célját, mint mi magunk. Mi azt hisszük, ostoba, modern nyugatiak, hogy egy felrobbant ősanyagból kialakult univerzum egyik jelentéktelen galaxisának a karján, egy hasonlóan középszerű csillag körül összecsomósodott sárgolyón csomósodtunk össze annak következményeképpen, hogy egyes molelulacsoportok valamilyen oknál fogva önzően kezdtek el viselkedni, saját magukat kezdték el replikálni, majd egyre bonyolultabb túlélőszerkezeteket kezdtek maguk köré építeni, így gyakorlatilag létrejött az élet. Ennek az önző küzdelemnek a végén pedig, ahol minden, ami nem önzés, csak leplezett önzés, kialakult, majd tudatra ébredt az ember, aki kultúrát alkotott, társadalmat, művészetet, tudományt.
Ez bár részigazság, de fájdalmasan messze van a valóságtól, és ebben a formában ez a tudományos szemlélet egész egyszerűen olyan, mint egy mentális betegség. Ha akaratlanul is, de tényleg a tudósokból lettek Lucifer modernkori papjai, mert ezt az állapotot nekik is nagyban köszönhetjük.
Egy ilyen világnézettel a fejében az ember azt hihetné, hogy az élet célja a haladás, a technikai-tudományos fejlődés, a boldogság, jólét, béke. Az emberi faj előrehaladása az apró egyéni önzések által. Márpedig ha ismerné a modern ember a láthatatlan világ létét, akkor tudhatná magától is, hogy ez nem így van. Ha ez lenne a cél, akkor eleve nem kellene ebbe a világba jönnünk, hanem maradhatnánk odaát. Erkölcsileg kell nemesednünk, ezért kell megtapasztalni a földi sík durvaságát és börtönét. Örökös fejlődés van, és nem 70 évig tartó boldogság, el vagyunk mi tévedve, de nagyon. Eleve azért ilyen szar a világ, mert különben nem érnének azok a megpróbáltatások, amikért idejöttünk, miután nagyrészüket előre kiválasztottuk saját magunknak. A Föld egy nehéz iskola; aki el akarja hagyni végleg, annak előtte le kell diplomáznia. Az ércet is szét kell porlasztani, hogy kinyerhető lehessen az arany, és ez velünk is így van, katalizálni kell a fejlődést, hogy legyen min dolgoznia a szabad akaratnak. Mégis egyfolytában azon rinyálunk, hogy „szétporlad az érc”. Hogy szar az élet, igazságtalan, fáj, összetör. Azért jöttél ide, az isten áldjon meg!
Azért jövünk ide, hogy megtapasztaljuk mindazt, amit a földi sík adhat, erről beszél Ré is a következőképpen: minden sűrűségnek megvan a maga szerepe az oktávban. Az első mindig az alap, ez a mi esetünkben olyan tudatos entitások létezése, amiket a káosz fizikai szabályai irányítanak, mint pl. egy gázbolygót. A második sűrűség az növényi és állati szint, a fény felé törekvés, az önfenntartás, többnyire öntudat nélkül. Érdekes lenne tudni azt, hogy ez a két sűrűség különbözik-e egymástól fizikailag. A harmadik sűrűség az öntudatra ébredés, és az öntudat teljes kifejlődése; ebben élünk mi. A negyedik a feltétlen szeretet, az ötödik a bölcsesség, és így tovább. Mi csak a harmadik szinten kerestük az idegen létformákat, de ott nem csoda, hogy nem találtuk. Máshol vannak. Síkföldön túl.
Nos, a harmadik sűrűség lényegét aképpen magyarázta Ré, hogy ez való arra, hogy az ember személyisége, meggyőződései, tudása teljesen kibontakozhasson, ez a harmadik sűrűség lényege. Ehhez azonban szabad akaratot kell biztosítani, és most tessék erősen figyelni: ezért a Föld nevű űrhajó egy szabad akarati zónaként van fenntartva, amit azzal biztosítanak, hogy helyeztek ránk egy karantént. El vagyunk szigetelve az élettől nyüzsgő univerzum többi részétől, mert nem értük el azt a tudati szintet, hogy csatlakozhassunk. Egyedül kell minket hagyni, míg el nem értük a szükséges szintet; addig nem jöhetnek látogatók, mert csak a baj lenne belőle. Olyanok vagyunk, mint egy állatkert. Emberkert. Egy olyan kert ahol egy szabály van, a szabad akarat törvénye, mely egyben a zavarkeltés törvénye is; Law of Confusion. A szabad akarat az eszköze annak, hogy felismerd: a szabad akaratoddal saját magad tévesztetted meg. Ez az én gondolatvilágommal nagyon rezonál, miszerint minden illúzió, vagy bizonytalan. Az egyedüli dolog, amit nem lehet a feje tetejére állítani az a jézusi szeretet. Ez vezet ki a karanténból.
Erőltetettnek hangzik? Akkor nézzük tovább a sztorit. Ré, és más „isten” állítása szerint is, akit úgy ismertek az egyiptomiak, mint P’taah, ezek a magasabb tudatok többször is köztünk jártak, vagy hajóval, melyek tulajdonképpen túlnyomórészt dimenzióhajók, vagy úgy, hogy leszülettek közénk, és tanítani próbáltak minket. Valószínűleg ezért mesél arról sok ősi kultúra, hogy az égből jött emberek tanították meg őket a tudományokra. Próbálták felemelni az emberek tudatát, és ez valószínűleg azt is jelenti, hogy DNS-szinten is kicsit belénknyúltak. Érdemes lenne ebbe is hosszan belemenni, de most kihagyom.
Ré volt az, aki leszállt Egyiptomban és Dél-Amerikában is. Amikor Dél-Amerikából elmentek, akkor annak az lett az eredménye, hogy maguk mögött hagyták a legvéresebb kultúrát, de nem azért mert így akarták. Egyszerűen így reagáltak az emberek. Megmondták nekik, hogy visszatérnek, erre ők emberáldozatokkal akarták visszacsalogatni őket. Elég menthetetlen az ember, nemde?
Hasonló történt Egyiptomban is. Ők építették a piramisokat, legalábbis az elsőket, és nem is akárhogy. Hasonlóan, mint ahogy a szellemvilágban az akarat erejével teremthető anyag a semmiből. A TGD szerint is lehetséges szándékkal anyagot teremteni a vákuumból, és erre laboratóriumi kísérletek is vannak. Szóval a Nagy Piramis gyakorlatilag szellemanyagból van, annak ellenére, hogy kő. Azt mondta Ré, hogy az építését Imhotepre fogták, akire ezért halála után szinte istenként tekintettek, holott a Nagy Piramis a semmiből jött, és nem kis meglepetést okozott. Ha tényleg létezik az Akasa-krónika, akkor talán ezt is megnézhetjük benne egyszer.
Ré részletesen elmagyarázta, hogy a piramisok mire valók, miért építettek Dél-Amerikában is. A láthatatlan szférákhoz hasonlóan vannak ugyanis láthatatlan energiák is, amik áthatják a teret, a piramisalak pedig ezeket az energiákat csatornázza, fókuszálja. A piramisok elsődleges célja a gyógyítás volt, a test és a lélek közti, mint láttuk, nagyon is valós kapcsolat helyreállítása. Ezért kell fókuszálni az energiákat, és ezért vannak a galériák a piramisokban, mint rezonátorok. A működésük pedig nagyjából arra vezethető vissza, hogy meglazítják a test és tudat közötti kapcsolatot, így lehetőség nyílik arra, hogy az újra kialakuló kapcsolat tökéletesebben jöjjön létre, kevesebb blokk legyen a kapcsolatban. Ebben ismét csak az indiai energiatest visszaköszönését érzem. Ré tanításai szerint a piramisban a létrejövő meditatív állapot előidéz egy meglazult köteléket test és szellem közt, majd a szertartás végén az ember új energiákkal tér vissza, mintegy újjászületve. Mindezt úgy ferdítették el az egyiptomiak, hogy a meglazult kötelék a halált jelenti, az újjászületés pedig szó szerint veendő, beraktak hát halott fáraókat a piramisokba, hátha majd újjászületnek egyszer. Kivégeztek így egy újabb spirituális tanítást.
Ebből is az látszik, hogy nem nagyon lehet velünk mit kezdeni, míg fel nem növünk. Médiumon keresztül P’taah is azt mondta, hogy az ő népe is szaporodott az emberekkel, de az emberek hamar a hatalom és felsőbbrendűség hajszolásába kezdtek, így egyszerűen itt hagytak minket. Ehhez hasonló történetek a Bibliában is vannak, kiváltképp az apokrif részekben. Nephilimek, Anakimok, Figyelők, Fénylők. A sumérok úgy hívták őket, hogy Annunakik.
Tehát a karantén meglehetősen ritkán függesztődik fel, és vannak, akik nem is nagyon akarnak idejönni. De vannak, akik igen. A rosszfiúk. Ugyanis ez a bizonyos oktáv két különböző úton is bejárható, a másoknak tett szolgálat útján, és az én szolgálatának útján. A fejlődés kulcsa minden esetben az, hogy fel kell ismerni a szolgálat fontosságát, mégpedig a Teremtő szolgálatának fontosságát. Mivel mind a Teremtő részei vagyunk, akkor is őt szolgáljuk, ha a többieket szolgáljuk, de akkor is, ha magunkat. Az út kétféleképpen is bejárható tehát, az egység keresésének útján, és az elszigetelődés, hatalom, kontroll, manipuláció, megtévesztés útján is. Ez utóbbit járják a gonoszok, akik néha át tudnak törni a karanténon, és ilyenkor megpróbálnak manipulálni. Az Orion-csoport szövetsége, a hódítók, leigázók, akik mindenhol megpróbálnak felállítani egy elitet, hogy azon keresztül hajtsák rabszolgaságba az adott népet. Hogy miért nem pusztítanak ki minket, vagy miért nem költöznek egyszerűen ide? Mert akkor nem fejlődnek tovább, csak az én folyamatos szolgálata fejleszt, a folyamatos megtévesztés, manipuláció, pusztítás, stb. A másik ok pedig, hogy akkor fejlődnek ők is a legtöbbet, ha meghagyják a szabad akaratunkat, és az emberiség a szabad akaratából válik rabszolgává azáltal, hogy azzá teszi a saját elitje, aki kapcsolatban áll a hódítókkal. Ezek a hódítók egy nagy szövetséget alkotnak, és megragadnak minden alkalmat, hogy belenyúljanak a tudatunkba, azokhoz az ostoba emberekhez hasonlóan, akik haláluk után visszajönnek ártani nekünk, vagy egyenesen megszállni embereket.
Sok ilyen hódító itt él a földi asztrálsíkokon, mert nem akarnak újjászületni a világukon, hanem itt maradnak dolgozni a birodalmukon, és szolgálják tovább saját önös érdekeiket. Ők azok, akik élősködnek azokon a negatív töltetű energiákon, amiket akkor bocsátanak ki az emberi elmék, amikor félnek, rettegnek, gonoszan viselkednek. Ha háborúk törnek ki, népirtások, éhínségek, terror támad és rettegés. Ezekre a gondolatokra érzékeny az asztrálvilág, ebből táplálkoznak a hódítók. Ezt aratják le, mint egy búzamezőt, ezért tartanak minket, mint birkát a gyapjáért. Én azt sem tartom véletlennek, hogy a mai mindennapi életünk a félelmen alapul. Folyamatos etetés a gazdiknak.
De hogyha ez lenne az Új Világrend piramisának a csúcsa, akkor elvesztünk, végünk van. Azonban nem ez, mert az Orion-csoportot is csak felhasználják. Felhasználja a szövetséget egy másik memóriakomplex (tehát egy fejlett faj), ami szerződést kötött a Galaktikus Szövetséggel, hogy megtanít minket, embereket szolgálni. Ez a baj velünk ugyanis, hogy nagyon lassan tanulunk, és olyanok vagyunk, mint a langyosvíz. Nem szolgáljuk se a másikat, se magunkat, így nem találjuk meg a Teremtőhöz visszavezető utat. Úgy magyarázták ezt, hogy Jahve, ami bizonyos szempontból hasonló, mint a saját fajunk memóriakomplexe, tehát valamilyen szinten mi is a részei vagyunk, létrehozott egy jóindulatú diktatúrát, ahol minden szép volt, de kivonta magát a fejlődés alól, az egyetlen szabály alól. Erről beszél úgy a Biblia, mint az Édenkertről, ahol nem ismerte az ember a jót és a rosszat. A Tudás Fája, pontosabban a jó és a rossz tudásának fája jelképezi azt a szerződést, amit ez a memóriakomplex megkötött, hogy kihúzzon minket a jóindulatú diktatúrából azáltal, hogy utat mutat, az én és a többiek szolgálatának útját, a pozitív, illetve a negatív polaritást. Ez a memóriakomplex, mely számunkra istenszerű, magára vállalta a negatív pólus létrehozását. Ez az isten Lucifer. Az ősgonosz, aki úgy uralja a földet, hogy el is hitette velünk saját nemlétét. Ő használja ki az Orion-csoportot, ő akar Új Világrendet, világméretű rabszolgaságot, véget nem érő háborúkat, brutális népességcsökkentést, totális embertelenséget. Az ő kezében van az Új Világrend piramisa, az Illuminátusok, szabadkőművesek, misztériumiskolák, bankárok, elnökök, szupertitkos földalatti városok, hírszerző szervek, minden. Ő robbantotta ki az összes nagy háborút, ő felelős minden nagyobb népirtásért, egyszerűen a legnagyobb titok közepette ő az úr. De mindezt nem azért teszi, mert ő is önmagát szolgálja, hanem azért, mert szeret minket…
Eljött egy többnyire polaritások nélküli világra, ahol ki akarja építeni belőlünk a pozitív pólust úgy, hogy ő magára vállalja a negatív pólust, hiszen ugyanúgy nincs pozitív pólus negatív nélkül, mint az elektromosságban. Minél erősebb az egyik pólus, annál erősebb a másik is.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy miről szól a szerződés, tudni kell azt, hogy az oktáv egyes szintjei közt az átmenet akkor lehetséges, ha bizonyos kozmikus ciklusok leteltek. A Föld esetében ez azt jelentené, hogy az anyagi és a szellemi oktáv szférái is mind ott vannak sötét anyagként, ha minden igaz, de legalábbis valamilyen formában, de jelenleg csak az első három van használatban. Ha meghalunk, a harmadik asztrálszférára kerülünk, esetleg feljebb, az életmódtól függően, de leszületni csak a harmadik szintre lehet, mert a negyedik még nem manifesztálódott. Az várhatóan akkor fog, amikor letelik a 25 ezer éves kozmikus ciklus, ez pedig kb. 2012. Ezt jósolta meg apokalipszisként, ami amúgy azt jelenti, hogy feltárulkozás, - a karantén fellebbentése? – az a Newton is, aki többet írt a Bibliáról, mint a fizikáról. Ő 2016-ot számolt. Tehát ez lehet az az esemény, amelyet szintén a legtöbb kultúra vár, mint második eljövetelt. A keresztények, muszlimok, maják, és biztos sokan mások is. A maják azt tanítják, hogy eljönnek az ősök és régi bölcsek, mert megmondták, hogy mikor térnek vissza. Amúgy Ré is azt mondta 1981-ben, hogy ez a ciklus még megközelítőleg 30 évig tart. Az idén telt le.
Az új ciklus beköszöntekor aktiválódnia kellene a negyedik anyagi szférának. Ekkor következne az úgynevezett aratás, a lelkek aratása. Ez történik 25000 évente azokkal, akik már megtanulták azt, amire a harmadik sűrűség való, és szívesen kilépnének a feltétlen szeretet világába. Ha eljön az aratás, akkor kiléphetnek azok, pozitív és negatív irányba egyaránt, akik már ki tudnak lépni. Akik nem, azok maradnak még egy ciklusra. Hogy ez mégis miként fog megvalósulni, ha egyáltalán megvalósul, fogalmam sincs. Ré azt mondta, hogy a negyedik sűrűségbe jutáshoz a harmadik sűrűségű testnek el kell pusztulnia. Tehát meg kell halni.
Abban talán egyetérthetünk, hogy ennek a világnak, amit most ismerünk így is, úgy is vége, bármi történjék is. Én mindenesetre bízok az angyalainkban.
Ez a 25 ezer év, mire a Nap végigjárja az összes állatövi jegyet, alkot egy 75000 éves mesterciklust is. Magyarán már kétszer volt aratás. De nagyon keveseket lehetett learatni, és ezért jött ide Lucifer, hogy kiemelje azokat, akiket ki lehet emelni azáltal, hogy ellenpéldát szolgáltat. Nem akarom elhinni, hogy az Új Világrend összeesküvés nem azért ennyire egyértelmű-e az értő szemnek, hogy ezzel nekünk segítsenek.
Lucifer is egy ugyanolyan hatodik szintű memóriakomplex, mint Ré, tehát mind a kettő jóságos. De Lucifer átvette itt a kontrollt, hogy segítsen nekünk. Felhalmoz annyi negatív karmát, hogy a ciklus végén ki tudjon szakadni a harmadik sűrűségből a negyedik negatívba, hogy onnan, ledolgozva negatív karmáját, visszamenjen a hatodik pozitívba, ahonnan jött. Feláldozta magát értünk!
Az ide, harmadik sűrűségű testbe leszületett tagjai lehetnek az ún. AZOK, akik az Illuminátus piramis csúcsát képezik, és itt laknak a földön, bár úgy, hogy leszületéskor nem felejtenek annyit, mint mi. Ők laknak a földalatti városokban, és ők a végső magyarázatai annak, hogy az ufók soha nem nyilvánulnak meg nekünk nyíltan, ami azt jelenti, hogy ők sem megismerni, sem elpusztítani nem akarnak minket. Ők vagy a jófiúk, akik néha megmutatják magukat, hogy misztikus érzést váltsanak ki az emberekben, és emeljék tudati szintjüket, vagy az Orion-csoport tagjai, akik néha át tudnak slisszolni a karanténon. Őket dugdossa a hegyek mélyére és a föld alá Lucifer, és ezért van az, hogy ezekhez a roncsokhoz még az amerikai elnök sem férhet hozzá. Ezért van, hogy a történelem során mindig is ismerték az ufójelenséget.
Lucifer tehát el akar menni, ezért bevet mindent, hogy minél negatívabb legyen; háborúk, pénzügyi összeomlás, tömeghisztéria. Legalábbis ennek kell a végső szándéknak lennie, mielőtt elmennek. Viszont én úgy gondolom, hogy csak felállítják a rendszert, a Föld rabszolgasorba hajtását, mert tényleg ez lenne az Új Világrend, de itthagyják, mielőtt megvalósulna. Itthagyják azoknak a földi szolgáiknak, akiket nem visznek magukkal, és azok kezében összeomlik az egész, még mielőtt megvalósulhatna. Nem hinném, hogy véletlen, hogy az Új Világrend is pont a 2010-es évekre lett időzítve.
Hogy mi fog történni pontosan? Fogalmam sincs. Biztos, hogy hatalmas tűzijáték lesz, legyen az bármilyen. Biztosan ezért jöttünk ide amúgy, hogy ezt megtapasztaljuk.
Bármilyen furcsa, de ezen a szemüvegen keresztül én már úgy látom, hogy az ember legfeljebb meghal, de semmi baj nem történhet vele. Persze én is jobban örülnék, ha nem döglenék bele huszon-harmincévesen.
Mindenesetre van ez az egész annyira izgalmas, hogy gondolatban eljátszadozzunk vele. Én minden vasárnap éjjel szoktam olvasni egy olyan afterlife kutatónak az üzeneteit, aki már odaátról üzenget a feleségének és a világnak. Őt is az Új Világrend érdekli odaátról. Azt mondja, hogy minden a terv szerint halad az Átmenet felé. A nem evilági elemek már elmentek a Földről, itthagyták azt, amit felépítettek.
A Föld pedig nyüglődik; lehet, hogy tényleg Planck-állandót készül váltani…


Szeged,
2011. szept. 5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése