2011. július 2., szombat

A XXI. század a hatalmasok szemszögéből

Az biztos, hogy nagyon nagy változások előtt vagyunk. Világtörténelmet formálók előtt, ha nem csak az én fantáziám túl élénk. Ha megússzuk valahogy ezt a helyzetet, valamilyen csoda folytán, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért. Nem nagyon látok más megoldást ugyanis, elkerülhetetlenek lesznek a nagy összeomlások, legyen az ökológiai, gazdasági, pénzügyi, politikai, technikai, tudományos, morális vagy világnézeti. Az összes terület döglődik és egyszer úgyis összeomlanak. Az előző listában viszont a politikai a legsúlyosabb, mert annak a kezében van az összes többi terület. Az összes! Épp erről szól a világkormány. Ha a politikai hatalom megőrződik, de a többi többé kevésbé összeroskad, akkor gyakorlatilag megvalósult az egy központból irányított világ. Egy neofeudális új középkor, ami egyben high-tech tudományos technikai diktatúra is. Hogy lehet egyszerre a kettő? Úgy, hogy egy romokban heverő, kishíján kiirtott, beteg és ostoba embertömegen uralkodik egy olyan elit, ami mindent irányít, és olyanok hozzánk képest, mint mi vagyunk egy dzsungelben, kőkorszaki körülmények közt élő törzshöz képest. Ez lenne az emberi történelem legsötétebb fejezete. Vagy inkább csak az emberi történelem betetőzése, létrejönne az egész világot lefedő birodalom.
De reméljük, hogy ez sosem valósul majd meg. Nem mindenhatók ők sem ugyanis, a manipulálási képességük pedig bevallottan is történelmi mélyponton van. Reméljük, hogy kicsúszik a kezükből az irányítás. Csak bele kell gondolni, hogy szeptember 11-e micsoda gyenge csalás volt sok szempontból, milyen értelmetlen valójában a terrorizmusra hivatkozni, mint veszélyre, vagy éppen mekkora égbekiáltó és egyértelmű csalás a pénzrendszer működése. Csak fel kellene végre ébredni, és felismerni ezeket ahelyett, hogy mindenki képes vagy figyelmen kívül hagyni mindezt, vagy letagadni, vagy félremagyarázni; mindezt persze úgy, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyja. Az egó tipikus megnyilvánulása. Én ebben látom a legnagyobb veszélyt amúgy, az egóban. Mert az ellen nincs ellenszer. Mindenki csak saját maga vehet vissza belőle, de mégsem teszi senki. Sokszor eszembe jut, hogy ha ledobnának egy atombombát azokra, akiknek nem fért az okos fejükbe, hogy mekkora bajban vagyunk, akkor ők úgy dögölnének meg, hogy tényleg fogalmuk sem volt semmiről. Mekkora igazságtalanság, hogy soha nem jönnének rá, hogy milyen hülyék voltak.
Pedig fel kellene ébredni, mert abban biztosak lehetünk, hogy a birkákat a vágóhídra terelik.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése